A fénycsend bűvöletében: a határ, ahol az árnyék arannyá válik
A mai fotósétát a megfogható és a megfoghatatlan határvonalainak keresése ragadta magával. Kezdetben, a természetben található határvonalak vonták magukhoz a tekintetemet, majd lassan egy sokkal absztraktabb téma került figyelmem középpontjába: a lenyugvó nap és az árnyékba burkolózó természet által alkotott elválasztó vonal.
A nap utolsó sugarai hozták el azt a meghitt pillanatot, amit fénycsendnek neveztem el. Ekkor egy aranyszínű fényár világította be a hátteret, élesen kirajzolva az árnyékba boruló részeket. Ilyenkor nem a nagy fények, hanem a kontraszt meséli el a történetet. A fotókon fény és árnyék álomszerű váltakozása rajzolódott ki.
